Ismerje meg Barcsot

A kék határ szomszédságában, erdők övezte csendben fogadja az utazókat Magyarország déli kapuja, a ma tízezer lelkes város, Barcs. A honfoglalás idején a térségben a krónikák szerint Bulcsú törzse telepedett le. Barcs nevét 1389-ben említi elsőként írásos oklevél. A ma is féltve őrzött iratban Mária királynő arra utasítja Miklós bacsói bánt és a segesdi alispánt, hogy a barcsi jobbágyokon másodszor már ne hajtsák be a nyolcvan forint hadiadót. A települést és környékét ebben az időben még a segesdi királynői birtok részeként jegyezték. Barcs 1797-ben mezővárosi rangot kapott, majd a későbbi nagyközséget 1979-ben nyilvánították várossá.

A Dráva folyó magyarországi oldalán terül el a ma tízezer lelkes város, Barcs. A honfoglalás idején a térségben a krónikák szerint Bulcsú törzse telepedett le. Barcs nevét 1389-ben említi elsőként írásos oklevél. A ma is féltve őrzött iratban Mária királynő arra utasítja Miklós bacsói bánt és a segesdi alispánt, hogy a barcsi jobbágyokon másodszor már ne hajtsák be a nyolcvan forint hadiadót. A települést és környékét ebben az időben még a segesdi királynői birtok részeként jegyezték. Barcs 1797-ben mezővárosi rangot kapott. Az első írásos emlék másolatát Barcson, a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen találhatjuk, néhány percre a városközponttól.

Az intézmény Barcs várossá nyilvánításának évében, 1979-ben adták át. A korai neolitikum idejéből is őriz leleteket a gyűjtemény, de a késői bronzkor, a római kor ránk maradt hagyatéka is megtekinthető itt.  A török hódoltság végén a heves összecsapások miatt elnéptelenedő települést a Széchényi család ébresztette fel álmából, a területet megvásárolták és ők telepítettek a szomszédos területekről horvátokat, majd Württembergből németeket Barcsra. Nem véletlen, hogy a kiállítóhely gyűjteménye a nemzetiségek néprajza szempontjából is gazdag kincset őriz.

Az idők kereke azonban nem csak a múzeumban hagyta meg nyomát. 1848-ban a Dráván átkelő Jellasich horvát bán seregei tűz alá vették Barcsot. Az egyik ágyúgolyó a város főterén álló katolikus templom déli falában ma is emlékeztet a harcokra. A templom mai formájában nagyrészt az eredeti, klasszicista stílusjegyeket őrzi, bár az elmúlt két évszázadban többször is alakítottak rajta. Az első berendezési tárgyak közül az 1815-ben készíttetett keresztelő medencét ma is használják. A barcsi templom huszonhét méter magas tornyában három harang található. A délidőben megszólaló, tíz és félmázsás nagyharang a budapesti Rinker művekben készült, 1926-ban. Barcson az 1990-es évek elején épült közösségi adományokból a református templom, amely máig otthont ad a gyülekezetnek. Az evangélikusok a parókiával egybeépült templomban tartják istentiszteleteiket. Barcs városrészében, Somogytarnócán, a régi kastély eldugott szegletében kis kápolna működik. A korábban önálló településen Gróf Széchényi Ferenc építtetett kastélyt 1873-ban, Wéber Antal tervei alapján. A műemlék épület az államosítás után a sokadik tulajdonostól várja jobb sorsát. A Széchényi család emlékét őrzi a somogytarnócai temetőben a neoromán stílusban épült temetőkápolna, amely a család több tagjának nyughelye.

Az épített környezet és a természet különleges összefonódása adja a Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ varázsát. Modern környezetben, de hagyományos módon gyógyulhatnak és szórakozhatnak a látogatók. A régió egyik legújabb és legmodernebb fürdője, közel 3 ha-os területen a város tradicionális középpontjában épült fel. Az egész évben üzemelő fürdő fedett részén hat, szabadtéren pedig három medence várja a vendégeket. A sokoldalú fürdőt a családok, a fiatalok, a gyógyulni és felüdülni vágyók is szívesen látogatják. Az 1317 méterről feltörő 55 fokos nátrium-hidrogén-karbonátos jellegű gyógyvíz, többek között mozgásszervi megbetegedésekre, továbbá baleset utáni rehabilitációs kezelésére is alkalmas. Jelentős a gyulladáscsökkentő hatása, élénkíti, illetve tovább erősíti az immunrendszert. A barcsi gyógyvíz hatékonyan enyhíti a térdizületi kopások okozta fájdalmakat és a lumbágó tüneteit.

Barcs turisztikai vonzerejét elsősorban a Dráva és a folyó mentén elhelyezkedő természeti környezet elemei adják. A korábban szigorúan őrzött volt jugoszláv határon lévő érintetlen természet értékei 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítésével védelem alá kerültek. A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben számos, hazánkban csak itt ismert csiga-, kérész- és tegzes faj él. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 3/4-e megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. A folyót kísérő partfalban több ezer pár parti fecske, illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel. A természeti értékek megtekintése mellett a magabiztos úszóknak is kínál lehetőséget a folyó. A Dráva vize tökéletesen alkalmas a fürdőzésre, ám magyarországi szakaszán mindössze a barcsi az egyetlen kijelölt szabadvízi fürdőhely. A szabadstrand sportolásra, főzésre, sátorozásra alkalmas ligetes területével kellemes kikapcsolódást kínál a folyami vizet kedvelőknek. A természet szerelmesei akár két keréken, akár gyalogosan könnyen megközelíthetik a folyó halban gazdag horgászparadicsomát, a nyugalom szigeteként is ismert, Barcstól keletre fekvő Kis-Bókot. Aki pedig ennél kicsit aktívabb kikapcsolódásra vágyik, evezőt ragadhat és részt vehet a rendszeresen szervezett víztúrák valamelyikén Őrtilostól Szentborbásig.

Barcs a természet és az épített világ különös egyensúlyának helyszíne. Határában található az ősborókás, amely elődeink legeltető állattartása miatt több különleges növény elszaporodásához vezetett. A védett növényvilágra hatalmas csapást mért az ezredfordulón kitört tűzvész, amely a növényvilág nagy részét elpusztította. A borókás 34 négyzetkilométernyi területén ma újra legeltető állattartás folyik, amely a remények szerint hosszú idő alatt ugyan, de helyreállítja az élővilág egyensúlyát. A természet és az ember eggyé forr a Dráva fővárosában, megszűnnek a határok. A Vasfüggöny leomlása előtt már egyként futottak egymáshoz a sport szerelmesei a Határfutáson, ahol a két ország közt, a hídon át vezet a futóútvonal. Jól megfér egymással a hagyományos májusfa-állító menet, ahol zenével-tánccal köszöntik a nyarat, és a sváb hagyományokból ismert Márton-napi lampionos felvonulás. A programok végén pedig Barcs hagyományos konyhái, magyaros ízei adnak feltöltődést a vendégeknek. Az Európa Amazonasának is nevezett sebes folyó, a Dráva partján különös nyugalmat talál a látogató. Olyan szigetet, ahol évezredek múltja köszön ránk, ahol a természet és az ember is a határhoz érkezik.